Hogyan működik a blokklánc? Bányászat és staking érthetően

Röviden: a blokklánc a tranzakciók közös nyilvántartása, amelyet egyszerre sok számítógép vezet. Az új tranzakciókat blokkokba csoportosítják, és minden blokk tartalmazza az előző blokk ujjlenyomatát (hash), ami lánccá kapcsolja őket. Egy régi bejegyzés módosítása minden későbbi kapcsolatot megszakítana, ezért a hálózat elutasítaná. Arról, hogy ki adja hozzá a következő blokkot, a bányászat (proof of work) vagy a staking (proof of stake) dönt.

A füzet hasonlat

Képzelj el egy baráti társaságot, amely megosztja a kiadásokat. Ahelyett, hogy egyetlen emberre bíznák a füzetet, mindenkinek van egy egyforma példánya. Amikor valaki fizet, bejelenti, mindenki ellenőrzi, hogy valóban van-e rá fedezete, és mindenki ugyanazt a sort írja be a saját füzetébe. Ha valaki titokban átírná a füzetét, az már nem egyezne a többiekével, és a társaság figyelmen kívül hagyná.

A blokklánc ugyanezt teszi számítógépekkel és matematikával. A “füzet” a főkönyv, a “barátok” a node-ok, a következő oldalról való megegyezés szabályait pedig konszenzusnak nevezik.

Az alapvető építőelemek

Tranzakciók

A tranzakció egy aláírt üzenet, például “küldj 0,01 BTC-t az A címről a B címre”. A küldő privát kulcsával írják alá, ami a kulcs felfedése nélkül bizonyítja a tulajdonjogot. A kulcsokról bővebben a kriptotárcákról szóló útmutatónkban olvashatsz.

Blokkok

A blokk tranzakciók csomagja plusz egy fejléc. A fejléc tartalmaz egy időbélyeget, a blokk összes tranzakciójának összefoglalóját (Merkle root) és az előző blokk hashét. A Bitcoinnál nagyjából 10 percenként érkezik új blokk. Az Ethereumnál 12 másodpercenként.

Hashek

A hashfüggvény bármilyen adatot rövid, fix hosszúságú ujjlenyomattá alakít. A Bitcoin a SHA-256-ot használja. Ha a bemenetben egyetlen karaktert megváltoztatsz, az eredmény teljesen más lesz, a hashből pedig gyakorlatilag nem lehet visszafejteni az adatokat. Mivel minden blokk tárolja az előző hashét, egy régi tranzakció módosítása megváltoztatná az adott blokk hashét, megszakítaná a kapcsolatot a következő blokkban, és így tovább a lánc végéig.

Node-ok

A node-ok a blokklánc szoftverét futtató számítógépek. Minden teljes node őrzi a főkönyv egy példányát, és maga ellenőriz minden tranzakciót és blokkot a szabályok alapján. Node-ot bárki futtathat, ezért a nyilvános blokkláncokat nehéz cenzúrázni vagy irányítás alá vonni.

Mi történik, amikor kriptót küldesz

1. A tárcád létrehozza és aláírja a tranzakciót.
2. A tranzakció eljut a közeli node-okhoz, amelyek ellenőrzik és továbbítják. Az érvényes tranzakciók a mempool nevű sorban várakoznak.
3. Egy bányász vagy validátor tranzakciókat választ a sorból, általában a magasabb díjúakat, és blokkot épít.
4. A blokk szétterjed a hálózatban. A node-ok ellenőrzik, és hozzáadják a lánc saját példányukhoz.
5. A tranzakciódnak most egy megerősítése van. Minden további blokk újabbat ad hozzá. A tőzsdék maguk döntik el, hány megerősítést várnak meg egy befizetés jóváírása előtt.

Konszenzus: ki adja hozzá a következő blokkot?

Egy főnök nélküli hálózatban kell egy igazságos módszer annak eldöntésére, ki írja a következő oldalt, és kell, hogy a csalásnak ára legyen. A két legelterjedtebb módszer a proof of work és a proof of stake.

Bányászat (proof of work)

A Bitcoin által használt proof of work rendszerben a bányászok azért versenyeznek, hogy találjanak egy számot, amely a blokk adataival kombinálva egy célérték alatti hasht ad. Az egyetlen módszer a próbálgatás, másodpercenként milliárdszor, ASIC nevű gépeken. Aki elsőként megtalálja a számot, közzéteszi a blokkot, és megkapja a blokkjutalmat és a díjakat.

• Nehézségi szint igazítása. A Bitcoin 2 016 blokkonként (nagyjából kéthetente) igazítja a nehézséget, hogy a blokkok körülbelül 10 percenként érkezzenek, függetlenül attól, hány bányász csatlakozik vagy távozik.
• Miért biztonságos. Aki át akarná írni a történetet, annak újra el kellene végeznie a munkát a módosított blokkra és az összes későbbire, ráadásul gyorsabban, mint a hálózat többi része. Ehhez a teljes bányászati kapacitás több mint felére lenne szüksége, ez az úgynevezett 51%-os támadás, amely a Bitcoinnál óriási összegekbe kerülne hardverben és áramban.
• Az ár. A proof of work sok áramot fogyaszt. A hívei szerint épp ez az energia teszi drágává a nyilvántartás elleni támadást. A kritikusok a környezeti hatásra hívják fel a figyelmet.

Staking (proof of stake)

A proof of stake rendszerben, amelyet 2022 óta az Ethereum és sok újabb blokklánc használ, nincsenek bányagépek. A validátorok érméket zárolnak letétként. A protokoll véletlenszerűen kiválaszt egy validátort, aki javasolja a következő blokkot, a többi validátor pedig szavaz (attesztál), hogy érvényes.

• Jutalmak. A validátorok új érméket és a díjak egy részét kapják a tisztességes munkáért.
• Slashing. A csaló validátorok, például akik két egymásnak ellentmondó blokkot írnak alá, elveszítik letétjük egy részét, és kizárják őket.
• Véglegesség. Az Ethereum körülbelül 13 perc után “véglegesítettnek” jelöli a blokkokat. Visszafordításukhoz óriási mennyiségű stakelt ETH-t kellene megsemmisíteni.
• Energia. A proof of stake a proof of work áramfogyasztásának csak töredékét használja.

Átlagos felhasználóként általában tőzsdén vagy staking szolgáltatáson keresztül stakelhetsz, saját validátor nélkül. A jutalom nem garantált, az érmék egy ideig zárolva lehetnek, és viseled a szolgáltató kockázatát. Az EU-ban egy cég által kínált staking a kriptoszolgáltatásai része, ezért ellenőrizd, hogy a platform rendelkezik-e engedéllyel.

Proof of work vs proof of stake

Nyilvános és privát blokkláncok

Az olyan nyilvános blokkláncok, mint a Bitcoin és az Ethereum, bárkinek lehetővé teszik, hogy olvassa a főkönyvet, tranzakciókat küldjön és node-ot futtasson. A privát vagy engedélyhez kötött (permissioned) blokkláncokat cégek ismert csoportja üzemelteti, például kereskedelemfinanszírozáshoz. Gyorsabbak lehetnek, de az üzemeltetőkbe vetett bizalomra épülnek, ami elveszi annak nagy részét, amitől a nyilvános kriptovaluták mások.

Mire nem képes a blokklánc

• Nem teszi igazzá az adatokat. Ha hibás információt visznek be, a lánc azt hűen rögzíti.
• Nem tesz minden érmét jó befektetéssé. Attól, hogy a technológia működik, a token ára nem fog feltétlenül emelkedni.
• Nem véd a csalásoktól és a kulcsok elvesztésétől. A legtöbb veszteség a láncon kívül történik, lásd, hogyan kerüld el a kriptocsalásokat.
• A tranzakciók véglegesek. Nincs ügyfélszolgálat, amely visszafordítaná a fizetést.

Következő lépések

Ha a gyakorlatban is kipróbálnád, kezdd kis összeggel. Hasonlítsd össze a platformokat a tőzsdeösszehasonlításunkban (az átfogó rangsorunkban a BingX az #1 és az OKX a #2), ismerd meg, hogyan működnek a stablecoinok, és töltsd le az ingyenes kezdő útmutatónkat a biztonságos EU-s tőzsde kiválasztásáról.

Gyakran ismételt kérdések

Nem pénzügyi tanácsadás. Ez a cikk kizárólag oktatási célú. A kriptoárfolyamok ingadozók, és a befektetett pénzed egészét elveszítheted. Vásárlás előtt ellenőrizd az országodban érvényes szabályokat.